Betiltaná a belső égésű motorokkal felszerelt járművek forgalmazását 2035-től az Egyesült Királyság kormánya. Az ötlet nem új keletű, de a friss tervezet minden korábbinál szigorúbban járna el – például immár a hibrid autók is a „nemkívánatos” kategóriába esnének. Mindez látszólag csak a brit autósok ügye, azonban a jelenség, amely számos kritikát is kap, Európa-szerte megfigyelhető, így kisebb-nagyobb mértékben mindenkit érinthet.
Akik azt gondolták, hogy a brit döntéshozók korábban csak azért beszéltek a benzines és dízeles kocsikkal kapcsolatos különböző korlátozásokról, mert az Európai Unió szigorú környezetvédelmi szabályai ezt írták elő, azok most csattanós választ kaptak. Alig néhány nappal a Brexit után ugyanis a kormányzat minden eddiginél drasztikusabb elképzeléssel állt elő ilyen téren.
Az új javaslat az eddig rebesgetett 2040-es céldátum helyett 2035-re hozná előre a „hagyományos” motorral ellátott négykerekűek eladásának tilalmát. Ennél is lényegesebb azonban, hogy az előző forgatókönyvvel ellentétben ezúttal már a hibrid és plug-in hibrid modellek sem élveznének mentességet. A koncepció alapjául szolgáló jelentést kidolgozó testület úgy számol, hogy a kifutási időket is figyelembe véve ezzel 2050-re jóformán a komplett járműpark lokálisan emissziómentessé válna a szigetországban.
Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a brit utakon jelenleg futó autók több mint 99%-a középtávon száműzendőnek minősül. A teljesen elektromos autók aránya pedig, bár növekvő tendenciát mutat, egyelőre az újonnan üzembe helyezett kocsik között sem túl magas: 2019-es adatok szerint 2-3%-os. Mindezek tükrében nehéz elképzelni, hogy másfél évtized múlva valóban már csak ilyen típusokból válogathassanak a vevők, így nem véletlen, hogy a hírre rengetegen kritikusan reagáltak.
A gyártókat, kereskedőket és autósokat képviselő szervezetek szerint hiba kitűzni ehhez hasonló dátumokat, mert egyelőre a technológia nem tart ott, hogy mindez megvalósítható legyen. Az érvek hasonlóak, mint más országokban, ahol a kérdés már felvetődött: az elektromos autók egyelőre túl drágák ahhoz, hogy széles tömegek megengedhessék maguknak, ráadásul az infrastrukturális hálózatnak is hatalmas fejlődésen kellene átmennie, hogy több tízmillió hasonló járművet kiszolgáljon.
Egyesek pedig a fentiekhez hozzáfűzik azt is, helyszíni károsanyag-kibocsátás valóban nincs a villanyautók esetén, azonban az akkumulátorok gyártásának, valamint a hajtáshoz szükséges áram előállításának is jelentős az ökológiai lábnyoma, így ezek a modellek sem feltétlenül olyan zöldek, mint amilyennek elsőre látszanak. A következő időszak vélhetően az Egyesült Királyságban és másutt is az ezzel kapcsolatos vitákról szól majd, amelyek végére közelebb kerülhetünk annak megválaszolásához, milyen is lesz az autózás világa a – nem is olyan távoli – jövőben.
