A gyártásérett Neverával a Rimac olyat alkotott, mely az automobilizmus több viszonylatában is etalon lehet
A minap debütált a Rimac C_Two modell gyártásérett verziója, ami immár a Nevera nevet viseli, a Horvátország tengerpartjánál a vizet hirtelen, rövid időre felkorbácsoló nevera szél után.
Jön, feldúlja a tájat, aztán villámgyorsan távozik - így jellemezhetnénk a Nevera belépőjét is az autóiparba: hirtelen felkavarja a versenytársakat, de nem sokáig látni ténykedését, hiszen 2 másodperces 0-100 km/h-s sprintjével elég hamar odébb áll. A villanást feledni nehéz, mert letette névjegyét és egyúttal kesztyűt is dobott a vetélytársak elé.
A Bugatti Chiront legyorsulja, még ha a franciák legendás szerkezete végsebességben felül is múlja. (A Ferrarit is, mint azt egy autós portál zárt versenypályán tartott gyorsulási versenyéről készített videójában közreadta.) A plusz kuriózum az, hogy ez a produktum nem egy nagymúltú tenyész istálló óriáslaboratóriumának terméke, hanem egy horvát fiatalember maga gründolta hazai céggé. Az ifjú konstruktőr és alapító 20 évesen kezdte egy 3-as BMW elektromosra konvertálásával, majd ezután 10 év alatt Zágrábban a semmiből épített fel egy mára 1000 főt foglalkoztató autógyárat, amelybe már bevásárolta magát a Porsche és a Hyundai, és ami olyan márkáknak adja el fejlett villanyhajtását, mint az Aston Martin, a Pininfarina, a Koenigsegg, a Renault és a Cupra. Mate Rimac még most is csak 33 éves, és még itt korán sem áll meg, hamarosan 70 milliárd forintnyi összegből húzza fel új központját Zágráb mellett.
A Neverát Horvátországban tervezték, fejlesztették, és ott is gyártják mind a 150 leendő példányt. A nagy kapacitású, 120 kWh-s, a teljes egészében szénszálból készülő monocoque vázszerkezet belsejébe épített akkumulátorukat is házon belül hozták létre, a váz pedig az autóiparban valaha készült legnagyobb egybefüggő karbondarab. Mozgatásához hihetetlennek tűnő, 1914 lóerőt sajtol ki belőle négy villanymotor, a maximális forgatónyomaték pedig kamionokat megszégyenítő 2360 Nm. A gyorsulás ülésbe szorító: büszkén hirdetik az 1,85 mp-es 0-60 mérföld/órás sprintjüket. A 300 km/h-hoz is csak bő 9 másodperc kell, a végsebesség pedig 412 km/h, ami villanyautós berkekben hallatlan érték.
Egy 2 millió eurós hiperautónál általában nem szokta érdekelni a tulajt, mennyit fogyaszt, így valószínűleg itt sem a töltési idő az első paraméter, amelyre rákérdezne. Egyébként megadják azt is: WLTP szerint 550 km-t tud, ami az erős középmezőnybe sorolja az elektromos autók palettáján. Ennél érdekesebb az aktív aerodinamika, ami vezetési módtól függően jelentős mértékben tudja növelni a tapadást a pályázáshoz, vagy csökkenteni a légellenállást az autobahnozáshoz. Apropó vezetési módok: hétféle közül választhat az ügyfél, akinek van mersze 1914 lóerő fölött diszponálni.
A beltér képernyőkkel teli, mint ahogy egy mai modellben megszokhattuk. A nóvum a vezérlésben az elméletileg mesterséges intelligenciát használó "edzőprogram", ami az előre betáplált paraméterű versenypályákon segít a pilótának a leggyorsabb kör elérésében az ideális ív és a lassítási-gyorsítási pontok jelzésével. Vagyis pályagépnek is használhatjuk a horvát zseni villanyszörnyét. Aki totális garanciát vállal termékeire: ugyanis Mate Rimac maga teszteli és alá is írja majd mind a 150 példányt, hogy a megálmodott dolgok a valóságban is eljussanak az ügyfélhez. Az álmok tárgyiasulását ekképp kommentálta a bemutató kapcsán: "Ez az. Ez az autó, ami a fejemben volt 10 éve, amikor elindultam a 'lehetetlen' úton. Az összes kemény munkánk eredménye a Nevera, a rekorddöntő hiperautónk."