Március közepétől a nappali órákban 100 km/h-ra csökkentik a megengedett maximális sebességet Hollandia autópályáin. Bár az intézkedés szinte példa nélküli módon drasztikus, tulajdonképpen egybevág a tendenciákkal, hiszen az utóbbi időben Európa több pontján döntöttek környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a határok mérsékléséről. Éppen ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy a jelenség idővel nem gyűrűzik be Magyarországra is.
Hollandia hosszú ideje küzd a magas légszennyezettségi mutatókkal, ami többek közt abból adódik, hogy ez a kontinens egyik legsűrűbben lakott, egyúttal infrastrukturálisan legfejlettebb állama. A túlzott károsanyag-kibocsátás pedig nemcsak a lakosok egészségének tesz kifejezetten rosszat, hanem a költségvetésnek is, az országot ugyanis a közelmúltban több szankció is érte emiatt a környezetvédelemre egyre nagyobb hangsúlyt helyező Unió részéről.
A „bűnbak” szerepet eleinte az építőiparra osztották, a kormány számos ingatlanberuházást le is állított vagy felfüggesztett. A pellengérre állítottak sorába pedig most a közlekedés is beállt, hiszen bejelentették: március 16-tól 100 km/h órás sebességkorlátozás lép érvénybe az autópályákon. E mögött az a szakértők többsége által osztott megfontolás áll, hogy ugyanannak a távnak a kisebb sebességgel való megtétele alacsonyabb CO2 emisszióval jár.
A szigorú limit csak reggel 6 és este 7 óra között lesz érvényes, azonban, mivel az emberek java része úgyis ekkor autózik, lényegében minden ottani sofőrt érint majd. Hollandia ezzel ilyen téren egy csapásra a legkevésbé megengedő európai állam lett, Ciprussal társbérletben, ahol szintén csak 100 km/h-val lehet menni a sztrádán. A másik véglet, mint ismert, Németország, ahol az „Autobahn” nagy részén nincs sebességkorlátozás, míg a számszerű felsőhatár tekintetében Lengyelország és Bulgária viszik a prímet 140-nel.
A közelmúltban Ausztriában is felvetődött a 140-re való emelés, azonban a tesztidőszakot követően mostanra kiderült, nem lesz a dologból semmi – a hírek szerint nem meglepő módon a környezetvédelmi tárca nyomására. Az utóbbi években Franciaországban is sor került egy mérséklésre, ott a lakott területen kívüli száguldás plafonját csökkentették 90-ről 80 km/h-ra. Tekintve, hogy az Unió zöld szabályai egyre szigorúbbak, nem lenne meglepő, ha idővel egyre több tagállamból értesülnénk hasonló döntésekről. Kérdés, idehaza milyen fogadtatásban részesülne a felvetés a döntéshozók és az autózók körében?
A fenti intézkedéseknek persze vannak szép számmal ellenzői is, akik egyebek mellett azzal érvelnek, a sebességhatár csökkentése szembemegy az autógyártás fejlődésével, hiszen egyre biztonságosabb járművek róják az utakat, amelyek így veszély nélkül haladhatnának akár a jelenleginél nagyobb tempóval is.