Szinte egy időben érkezett meg Magyarországra két hidrogénhajtású autó, a Toyota Mirai és a Hyundai Nexo – vagyis az a két kocsi, amelyek egymást túllicitálva döntögetik az egy tankolással megtehető kilométerek világcsúcsát az üzemanyagcellás járművek mezőnyében. A többek által a leginkább környezetbarátnak tartott technológia valódi térhódítása előtt most még több akadály is tornyosul – de a trendek arra utalnak, hogy érdemes már most foglalkozni a területtel.
Az említett hatótávrekord terén most épp a Toyota Mirai áll jobban, amelynek néhány napja sikerült áttörnie a bűvös ezres határt: a franciaországi Orly-ból, 5,6 kilogrammnyi hidrogénnel a tankban indulva összesen 1003 kilométert-t tett meg, méghozzá végig közúton hajtva, túlszárnyalva ezzel a Hyundai Nexo szintén közelmúltbeli, 887,5 km-es teljesítményét. Mindez azért is jelentős eredmény, mert a Mirai hivatalos hatótávja „csak” 650 km, most azonban kiderült, még jócskán van benne tartalék.
Akkor számolgassunk egy kicsit. Egy kg hidrogén ára az interneten fellelhető információk szerint kb. 3200 forint, vagyis a Mirai 1000 km alatt 18 ezer forintnyi üzemanyagot fogyasztott. Ez ugyebár 100 kilométerenként 1800 forint, amiból a mai átlagárak mellett kicsivel több mint 4 liter benzin vagy gázolaj jön ki. Ez alapján úgy fest, nem az üzemanyagár szab gátat a technológia terjedésének, még akkor sem, ha maradunk a fenti hivatalos hatótávnál és megszorozzuk a költségeket másféllel.
A legnagyobb probléma ugyanis az, amin még az elektromos autózás sem tudott teljesen túllendülni, és ami a hidrogénhajtás esetén hatványozottan jelen van: az igen alacsony lefedettségű töltőhálózat. Magyarországon idén tavasszal nyílt meg az első hidrogéntöltő állomás (Budapesten), az összesítések szerint pedig Európában is csak mintegy 150 hasonló akad jelenleg, ami egyértelműen kevés az üzemanyagcellás kocsik tömegesedéséhez.
A másik korlátot jelenleg a még a villanyautókhoz képest is meglehetősen borsos ár jelenti. A Hyundai Nexo listaára a hírek szerint 28 millió forint (ez hasonló a Toyota Mirai-éhoz), amiért, ha csak a „szikár adatokat nézzük”, egy átlagos méretű, 5 ajtós SUV-t kapunk, 163 lóerős teljesítménnyel és mintegy 180 km/h-s végsebességgel – mindezt persze igen gazdag felszereltséggel és nulla károsanyag-kibocsátással. Az mindenesetre beszédes, hogy a magyar piacnál 8-szor nagyobb és jóval fizetőképesebb Németországban tavaly kb. 200 Nexót adtak el, így vérmes remények még nálunk sem lehetnek.
Ezzel együtt nincs kizárva, hogy idővel a hidrogénhajtás, leküzdve jelenleg még meglévő hátrányait, nagy szerepet kap a közlekedés egyre többek által szorgalmazott karbonsemlegessé tételében. Az mindenesetre biztos, hogy ma már nem intézhetjük el egyetlen kézlegyintéssel ezt a technológiát, amit az is bizonyít, hogy két olyan jelentős gyártó, mint a Toyota és a Hyundai is lát fantáziát benne, és egyre több helyre el is juttatja azt.