Olasz sportkocsik: van-e élet a benzinen túl?

Olasz sportkocsik: van-e élet a benzinen túl?

Ha arra kérnénk „az utca emberét”, hogy vágja rá az első néhány dolgot, ami Olaszországról eszébe jut, a menő sportkocsik – többek közt az olasz konyhával karöltve – alighanem ott lennének a leggyakoribb válaszok között. A Ferrari vagy épp a Lamborghini kétségkívül az ország „DNS-ének” része, éppen ezért nem csoda, hogy friss hírek szerint az ottaniak próbálnak mindent elkövetni, hogy nemzeti büszkeségeik ne legyenek a szigorodó környezetvédelmi szabályok miatti átalakulás vesztesei.

Mint bizonyára ismert, az Európai Unió – még tárgyalás alatt lévő – törekvései szerint 2035-től már kizárólag helyi károsanyag-kibocsátástól mentes új autókat lehetne forgalomba hozni, ami meglehetősen rövid úton a benzin- és dízelkorszak végét jelenthetné. Sajtóinformációk szerint az olasz kormány gőzerővel lobbizik azért, hogy a luxusmárkák kapjanak legalább részleges felmentést a szabályok alól.

Az érvesülések központi eleme, hogy ezek a gyártók a teljes autóipari volumenhez viszonyítva annyira kevés járművet adnak el, ami lényegében „nem oszt, nem szoroz” az összesített szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. Szintén gyakran előkerülő érv, hogy az exkluzív autók előállítása sokkal komplexebb folyamat, így a teljes körű villanyosításuk sem tud olyan hatékonysággal végbemenni, mint a tömegmárkák esetén.

A hasonló kivételezés egyébként nem volna teljesen példa nélküli, hiszen amikor lefektették a gyártókra vonatkozó, az utóbbi években lépcsőzetesen bevezetett, 95 gramm CO2/km-es határérték szabályait, a szövegbe bekerült, hogy az évi 1000-nél kevesebb autót előállító cégekre mindez nem vonatkozik. A Ferrari és a Lamborghini azért ennél valamivel több eladással büszkélkedhet (2020-ban együttesen 16 500 darabot értékesítettek), ezzel együtt a fentiek alapján egy határidő-kitolás vagy szabálykönnyítés nem zárható ki esetükben.

Nem Olaszország az egyetlen, ahol próbálnak enyhítéseket kiharcolni a 2035-ös tilalommal kapcsolatban. Franciaországban szintén bedobták magukat a politikusok a helyi vállalatok, főként a Peugeot és a Citroen márkákat is tömörítő PSA Csoport érdekében. A franciák álláspontja szerint a belsőégésű motorral felszerelt kocsik arányának csökkentése fontos, de valamelyest engedékenyebbnek kellene lenni ilyen téren, különös tekintettel a hibrid autókra.

A mostani nyilatkozatok kapcsán nem meglepő módon kisebbfajta „üzengetés” alakult ki a sportkocsik specialistái között. Oliver Blume, a Porsche első embere például nem is annyira burkoltan üzent a Ferrarinak és a Lamborghininek, amikor nyilvánosan úgy fogalmazott: „a szén-dioxid-mentesítés globális érdek, amiből mindenkinek ki kell vennie a részét!” Mint hozzátette, szerinte hiba volna bárkinek is felmentést adni a szabályok alól.

Első ránézésre talán úgy tűnhet, a Porsche véleménye mögött az állhat, hogy ők maguk jóval előrébb járnak a villanyosításban olasz riválisaiknál (lásd: Taycan), így a gyorsan elkövetkező „kőolajtilalom” kedvező piaci helyzetbe hozhatja őket. Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy mind a Ferrari, mind a Lamborghini belengette már a sok rajongó szemében „szentségtörésnek” számító, első teljesen elektromos autóját, így többek bánatára a „benzinfalók” idővel alighanem mindenképp háttérbe szorulnak a szupersportkocsik világában.