Pusztít a természet ‒ de mit bír az autó?

Pusztít a természet ‒ de mit bír az autó?

A klímaváltozással egyre nagyobb az extrém erős viharok, szupercellák kialakulásának veszélye. Ezek nem tartanak soká, de az alatt a 10-30 perc alatt minden megtörténhet. A kérdés, hogy mit bír és mit nem az utcán hagyott autó vagy motor, és mit fizet a biztosító?Alapvetően egy normális állapotú autó nem ázik be, bármennyire is essen az eső. Az özönvízszerű esőzéseknél előfordulhat ugyanakkor, hogy épp ott parkolunk, ahol egy városi villámárvíz utat talál magának. Ilyenkor a lezúduló víztömeg akár odébb is sodorhatja a kocsit ‒ hiszen felúszik, ha a küszöb fölé ér a víz, és nemcsak vízkárt okoz, de neki is sodorhatja valaminek, ami biztos „nem múlik el nyomtalanul”.

Emellett a viharok nemcsak esőt hozhatnak, hanem jeget is, ami szintén tud „ronda munkát” végezni a kocsikon. A nagyjából cseresznyemagnyi jégdarabokat a tető és a kaszni vízszintes elemei még nyom nélkül el szokták viselni. Ha ennél nagyobb jégdarabok esnek, az már bizony nyomot hagy a lemezen. Az apró horpadásoktól a fényezés úgymond „megnarancsosodik”, vagyis apró fénytörési hibák keletkeznek rajta. Ettől még a kocsi használható marad, de javítani szinte lehetetlen, egy ilyen eset pedig egy új autónál is gazdasági totálkárt (GTK) jelenthet (vagyis a kocsi javítása drágább, mint amennyit ér).

Ha a vihar nagyobb fát vagy ágat dönt a kocsira, az mindenképp komoly kárt fog okozni. A néhányszor tízkilós ág csak horpadást, de egy többtonnás fa gyakorlatilag begyűrheti a tetőt az övvonalig, illetve a túlterheléssel eltörheti a futóművet, és eltorzíthatja az egész kaszni geometriáját. A GTK itt is borítékolható, persze ha csak egy horpadásról van szó, azt javítani szokták, ahogy a szélvédők cseréje is rutin folyamat, de azért nem mindegy, hogy az ablaktörés után bezúdult-e még 100 liter víz a kocsiba vagy sem.

Ugyanígy nem példátlan, hogy bár az autó garázsban áll, az utcaszint alatti garázsba annyi víz folyik be a vihar alatt és után, hogy az autó többé-kevésbé víz alá kerül, ami szintén torkollhat GTK-ba.

Komoly veszély leselkedik a motorokra is. Ha ponyva nélkül állnak az utcán, a tank ugyanolyan narancsossá válhat, mint az autók teteje, hiszen az is „csak egy vaslemez”.  Ennél rosszabb eset, amikor a leponyvázott motor felületébe belekap a viharos szél, és feldönti a mocit. Ilyenkor a borulás típustól és évjárattól függően akár több százezer Ft-os kárt is okozhat. Nagyon nincs mit tanácsolni, ha van középsztender a motoron, és hosszabb időre rakjuk le, vagy vihar közeleg, használjuk azt. Stabilabban áll rajta a jármű, nagyobb erővel szorítja a földhöz, kevésbé borulhat fel.

Külön nem részletezzük, de mindenki el tudja képzelni, hogy egy, a harmadik emeletről a vihar által lekapott tetőcserép, vagy lesodort muskátlisláda mit művel bármilyen járművel.

A kérdés, hogy ilyenkor mi segíthet? Ha a kár mértéke nem brutális, akkor nyilván nem baj, ha van pénzünk a javítására, ez az autótartásnál egyébként sem hátrány, ahogy mondják, „ha lóra van, legyen zabra is”. A másik, hogy ha nem tudjuk, vagy nem éri meg megjavítani, akkor használjuk úgy tovább, ahogy járt. Ha műszaki gondot nem okoz, a kocsi funkcionalitását nem rontja, így jártunk. A KRESZ nem tiltja, hogy legyen egy horpadás a tetőn.

Szintén egyszerűen megoldhatják a kérdést azok, akiknek van casco biztosításuk. Nekik ‒ lévén elemi kárról van szó ‒ egy szemle után előbb-utóbb fizetnek a biztosítók, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne vele bosszúság és macera. Az esetek többségében még önrész sincs elemi kár esetén.

Ha valakinek csak kötelezője van, nem sok mindenben reménykedhet. Ha be tudja bizonyítani, hogy az ingatlan tulajdonosa, ahonnan a cserép jött, gondatlanul járt el, még reménykedhet: a társasház felelősségbiztosítása rendezheti az ügyet, de magánházaknál erre még ennyi esély sincs.

Más esetben, amennyiben a fa tulajdonosa ‒ magánszemély, cég vagy közigazgatási szerv ‒ nem ápolta a fákat, akkor talán van sansz az „elégtételre”. Az ilyen ügyek ugyanakkor jellemzően polgári peres eljárásban végződnek, évekig tarthatnak, és bizonytalan a kimenetelük, hiszen az extrém időjárás tényleg vis maior.

A javaslataink tehát a következők:

  • Ha hosszabb időre leállunk az autóval, próbáljuk fedett helyen tenni, vagy legalább ne a környék legnagyobb, legöregebb fája közelében.
  • Ha nincs fedett parkolás, szerezzünk egy jó minőségű, vastagabb autóponyvát, vagy egy vékonyabbat, de tegyünk alá polifoammatracot, a vízszintes lemezekre és az ablakokra.
  • Kössünk cascót, már csak azért is, mert bár majdnem minden autót meg tudunk javítani, azt tapasztaljuk, hogy a civil emberek teherviselő képességének ugyancsak megvan a határa, míg a biztosítóknak elég sok minden belefér a büdzsébe.